Sziasztok!
Itt vagyok én is,na nálunk sincs vita a kávéfőzésből,mivel mindig én főzöm,na jó legtöbbször.Így alakult az évek során,de már nem is változtatunk rajta.
Főzöm a holnapi ebédet,töltött paprika lesz,levesünk még maradt.
Margitka!
Aranyos kis történetet meséltél,sokat lehetett tanulni az öregebbektől,főleg ha még meg is hallgattuk őket.
Nekem is nagy dilemma volt tavaly mikor jöttek a gyerekek hogy mikor teszek jót,ha egész délelőtt a konyhában vagyok,sütök főzök,vagy ha hozatok valamit és játszunk együtt.De megbeszéltük a férjemmel hogy inkább főzök,ha van amit lehet együtt főzünk a gyerekekkel,így lesz majd mire visszaemlékezniük,úgy mint most neked hogy a mamától tanulunk,vagy együtt csináltuk.
Levinek egyszer nem jutott eszébe mikor kérdeztem hogy mit süssünk,akkor boldogan mesélte hogy azt süssünk amit együtt szoktunk készíteni, a buktát.Azért az is kell hogy a érdekelje a fiatalt,fogadja el a jó tanácsot,mert ha nem érdekli akkor mondhatunk amit akarunk,hiába.
Na én is nosztalgiáztam egy kicsit.
Ancsa!
Látom azóta már lassan el is készül a vacsorátok,sokszor nekem sincs ötletem mit főzzek,ha kérdezem a válasz finomat.
