KEDVENCEK (Page 26 of 27)

Lia!

Ma reggel is, mint minden nap, jöttek a képek, és jelentkeztek is a neten  a gyerekek:

      Ma is a könyv az egyik kedvenc a sok játék mellett:  Hanna itt is olvas...

Itt pedig Gábor azt írta, hogy miközben vártak, hogy jelentkezzek  a neten, Hanna mondta: Mama!   
Sajnos épp a konyhában voltam, ezt nem hallottam... De amikor idejöttem, aranyosan integetett! 

Azért 1 fotót berakok:         

Negyed 8 után értem oda csütörtökön Hannához, és  hamarosan már bújt hozzám! 

Tegnap Pesten voltam az unokámra vigyázni. A fogai lassan bújnak, és sokat szenved miattuk szegényke... Már negyed 8 után oda is értünk a nagy fiammal., a Gábor fiam már várt bennünket lent a metrónál. Fecó csak átadta a nagy táskát, amit én telepakoltam, hogy náluk ne kelljen főzni... Vittem egy nagy adag zöldséglevest és milánóit is... meg amiket sütöttem...
A Boginak már 8 óra előtt indulnia kellett, így hamar kipakoltunk, és már enyém is volt Hanna!  Gábor pedig próbált dolgozni...
Mivel eléggé nyűgös volt a kicsir, a 9 órai etetés után felöltöztettük, és elindultam sétálni a parkban és a sétányon... Azt hittük, hogy 10 perc múlva el is alszik... de nem így történt... Viszont a sok galamb, ami ott röpdösött, csipegetett a fűben, érdekelte... na és többen sétáltatták a kis kutyusokat és a gyerekeket is... Továbbmentem a játszótérig Picúrral... A a nagy kerítés mellett jelzett a hangjával, hogy odanézzek!  Ott élénkült csak fel igazán.

Hanna tegnap volt pontosan 17 hónapos. Én egy szülinapos lufit is adtam neki, aminek nagyon örült, lelkesen dobálta kifelé a kis baba karámból, és várta vissza....

A játszótéren először az ismert játékokhoz mentünk... de nem sokáig maradt a babakocsiban...

Ő mutatta meg nekem, hogy hol van a kis labdája a babakocsi hátulján. Majd nagyon boldogan dobálta, rúgta és szaladt utána... nem győztem futni én is, hogy el ne essen!

Majd a hintához ment, egy ideig ott is jól érezte magát...

Utána  a homokozót választotta...

Sétálgatott is közben... de szerencsére jól kifáradt, és nem volt hiszti, amikor beültettem a kocsiba.  5 perc alatt már a háznál is voltunk... Gábor örült, mert addig dolgozhatott...
Aztán megetettük, és lefektettem, hamar elaludt, figyelte, ahogy énekelek.... 1 órától majdnem 4.-ig aludt is...

A nagy fiam  már hamar jött értem 5 óra előtt... Még egy kicsit beszélgettünk, aztán Gábor elkísért bennünket Hannával a metróig...

Ancsa!

Bizony így van, ahogy írod! ... Tündéri a kis Hanna, de nagyon pörgős, sokat mozog. A legjobban a játszótéren érezte magát... ott még "beszélt is" a maga baba nyelvén, és nagyokat futott és vigyorgott...  Rendesen megmozgatott! 

Alig vártam, hogy ebéd után altathassam, és én is ott pihentem mellette a franciaágyon... persze a kis ujjaival fogta  a kezemet... Aranyos volt, amikor egy pillanatra megébredt, a kis kezével bekapta a már kiesett cumit a szájába.. és aludt tovább!

Lia!

Valóban így van!  Csak örömmel tudok én is visszaemlékezni a közös együttlétre Hannával, mert annyira cuki tud lenni!

Jó is a visszaemlékezés, igaz!