Szia Ilona!
Ó de csodás nárcisz csokorral jöttél délelőtt! 
A receptek felíratása telefonon itt sem megy mindig könnyen... de én kivárom, hogy felvegyék, ... ne kelljen elmenni...
Az étkezésre akkor most már Te is jobban figyelj oda, hogy ne kelljen szenvedned...
Na és a kimosott ruhák száradnak a teraszon? Eddig nem volt eső? ... Mit találtál ki sütni a túróval? 
Épp csak elkerültük egymást. Mivel ma nem kellett főzni, összeírtuk, hogy mi hiányzik... Először elmentünk almáért egy kicsit a távolabbi zöldségeshez, de ott mindig szépet és finomat is kapunk. Meg vettünk hagymát, az is lényegesen olcsóbb, mint itt a közeli zöldségesben... Ja és mandulát is vettünk... bár az már drágult, de mondta az eladó, hogy azt már nekik is venni kell...
Azért hazafelé beléptünk a helyi Tescóba is, és bizony csak pár dolgot akartunk venni, és nem is volt elég a készpénz, ami nálam volt, pedig egy tízezres is volt és még pár ezres... bankkártyával kellett fizetni... Iszonyatosak az árak! 
Remélem, hogy nem vitted túlzásba a munkákat! A takarítás még rám is vár... megvár...
Ha nem jön semmi közbe, akkor már pénteken jönnek a fiamék a kis Hannával! Nagyon várjuk már! 
Délig megsütöttük a sajtos tallérokat.
Itt már csak pár darab sütése volt hátra...
Ilyen almát vettünk, jó ropogós, az utolsó vásárláskor is ilyent vettünk. Nagyon finom. 
