Search options (Page 1486 of 2603)

Szia Lia!

Nálatok is nagyon finom ebéd készült. Akkor a fiúk biztos mesélnek, ha majd hazaérnek.

Ma összefogtunk és délelőtt közösen főztünk, dolgoztunk odakint is, és délben pedig születésnapot ünnepeltünk. Boginak volt júniusban a szülinapja, de akkor nem tudtak eljönni. Bár az ajándékát már előre megvettük, és a névnapomkor oda is adtuk... Viszont a tortával adós maradtam. Most is nagyon finomra sikerült a citromos-túrótorta. Nagyon örül Neki Bogi. Ebéd után igazán üdítő volt, jó hidegen. Mielőtt felvágtuk, gyorsan lefotóztam:

Sziasztok!  Mindenkinek szép napot kívánok mára is!

Lia!
Akkor nálatok is jól kezdődött az első közös nap!
Hozzánk is megérkeztek este fél 8 körül a gyerekek. A nagy fiam egy órával később ért csak haza,mert volt egy programja, de Ő is igyekezett haza. Este még a vacsora után jó sokáig elbeszélgettünk.

Főzni kell, zöldbableves lesz és brassói. Utána pedig felbontjuk a tortát. Ma délelőtt kint is akarnak majd dolgozni közösen a fiúk, de délután ha nagy a hőség, akkor benti programot választunk.
Most jó a levegő, a kávénk már elkészült, mindjárt én is megisszuk.

Hozom későbbre is a kávét, lehet hozni a poharakat:

Szia Ilona itt is!

Nagyon kedves virágokkal jöttél! A nefelejcset anyukám is szerette nagyon!

Most van itt a pihenés ideje, eddig volt teendőm.

Nagyon finom ebéd készült nálatok is, a gyerekek örülhetnek!   ... Az nagyon jó, ha Ibolya el tud aludni délután, utána nem lesz estig nyűgös.... Itt is nagyon nagy a hőség, most nem megyek ki egy ideig... Ma is mostam de már régen mindent behoztam, egykettőre megszáradtak a ruhák. 

Az öreg óra

Az öreg órás mester jó fertály órája üldögélt rezzenéstelenül, vén nagyítójával a szemén, és meredten bámulta az előtte fekvő, halk ketyegésű óraszerkezetet. A tanonc többször odapillantott rá időközben, de nem volt mersze megzavarni az öreget. Legalábbis addig nem, míg az előzőleg kiadott feladatát el nem végezte.
Utóbb aztán unatkozni kezdett. Egyre gyakrabban pillogatott az öregre, s pillantásai egyre értetlenebbé, zavarodottabbá váltak. Mígnem odasompolygott az öreg mellé, s a válla felett, lopva, nyakát nyújtogatva kukucskálni kezdett, az asztalon fekvő szerkezetre.
– Válassz egy recét! – rezzent össze váratlanul az öreg hangjára.
– Micsinájjak, Mester? – kérdezte végképp összezavarodva a 13-14 éves forma, szalma hajú fiú.
– Válassz egy fogaskereket, meg azon egy recét. Az leszel te – felelte az öreg a világ legtermészetesebb módján, s várakozón a fiú arcába szegezte vizenyős pillantását.
– Azt választom ott – mutatta csontos ujjával a fiú, s csak akkor húzta vissza az ujját, amikor meggyőződött róla, hogy az öreg tekintet valóban az ő recéjén állapodott meg.
Az öreg bólintott, alaposan megnézdegélte magának a kiválasztott recét, majd megkérdezte:
– Mit gondósz, mennyi ideje kopik ott az a rece?
– Ami óta csak létezik – vont vállat a fiú.
– S mennyit kopott ez idő alatt?
– Épp, amennyit kellett ahhoz, hogy beilleszkedjék, és pontosan a helyére illjék – vágta ki büszkén a fiú.
– Ha másik kerűne a helyire, vajon mi történne?
– Az óra soha többé nem járna oly pontosan, mint annakelőtte – volt a válasz.
– No fiam – mondta elégedetten az öreg -, mán most kiütközik az, hogy tebelülled lesz valami.
A fiú mintha nőtt volna pár centit az öreg mögött álltában. Aztán megkérdezte:
– De mér mondta Mester, hogy az a rece leszek én?
– Mér-e? Hát csak mer… Ha te lenné az a rece, fiam, megalkotnak, betesznek ide, ebbe a szerkezetbe, oszt kopjál…De az időt mérni köll, az nem állhat meg. Fáj minden porcikád, kívül-belül. Gyötrődsz, szenvedsz, csikorogsz, oszt egyre az alkotót kéred, hogy segítsen rajtad. Mi történne, fiam?
– Semmi, Mester – felelte némi gondolkodás után, áhítattal a fiú, tengerszemeit le sem véve a kattogó szerkezetről. – Az Alkotó azér tett engemet oda, hogy végezzem a dógom. Néki mérni köll az időt, oszt punktum, itt nincs apelláta! Én meg csak kopok, mer kopnom köll, hogy jól illeszkedjek…
– …s az óra pontosan járjon…. – fűzte hozzá mosolyogva, a fiú arcába nézve az öreg. Tartott némi hatásszünetet, tanonca orcáját fürkészve, azzal folytatta: – Ez az egyetlen feladat itten a tied, de erre csakis te felelsz meg, egyetlen másik alkatrész se jó oda. Hasztalan is lesed, azok mit hogyan tesznek, mer nekik nem az a dóguk, ami néked. Hasztalan is hasonlítgatod magadat hozzájuk, mer különbözőek vagytok, csak látszatra hasonlók. Ugyanannak a szerkezetnek más-más darabjai. Egyedül az Alkotó tudja, mér rakott tégedet éppen oda, s mér éppen tégedet. Pontosan alkotott meg, épp olyannak, amilyennek lenned köll. Pontosan tudja, mi fog történni veled itt az évek során. Tudja, hogy elkopsz, de számított rá. Ha elkoptál, akkor leszel az igazi. Akkor mán nyekergés, nyikorgás, zötykölődés nékül teszed a dógod.
– És az óra pontosan jár…
– S bárhogy jajgatsz, bárhogy kiabálsz, nem állhat meg…

Ma 100 éve, hogy piarista pappá szentelték Öveges József fizikusprofesszort.
"Öveges József ősei apai ágon legalább kétszáz évre visszamenően néptanítók voltak, ő maga 1919-ben szerzett tanítói diplomát. Elsősorban a matematikai és a fizika érdekelte, de bencés és piarista tanulmányait követően pappá is szentelték. Tanári pályája kezdete után hamar eldöntötte, hogy az ifjúság számára szeretne tudományos-ismeretterjesztő könyveket írni, melyek előtérbe helyezik a fizika szépségét. Népszerű oktató volt, mert bármely bonyolult fizikai dolgot és kísérlet az egyszerű emberek nyelvén is képes volt elmagyarázni. 1945. után a Közgazdaságtudományi Egyetemen tanított, majd a Budapesti Pedagógiai Főiskolán volt tanszékvezető tanár. Több mint harminc könyvet írt, igazi népszerűségét azonban közkedvelt rádiós és televíziós sorozatainak köszönheti."
Forrás: ezenanapon.hu

Ma 47 éve, hogy meghalt Somogyi Erzsi, becenevén Bogyó kétszeres Kossuth-díjas magyar színésznő.
Filmek:  Csókolj meg, édes!; Nem élhetek muzsikaszó nélkül; A falu rossza; A harag napja; Különös ismertetőjel; Dollárpapa; Égi madár; Akiket a pacsirta elkísér; Szerelem csütörtök; Fapados szerelem; Megöltek egy leányt; Tamási Áron: Énekes madár; Cseppben a tenger...