Search options (Page 1430 of 2602)

A csodára váró ember története

Él egy régi történet egy emberről, akinél hogy, hogy nem, de egy éjjel megjelent egy angyal, és csodálatos dolgokról mesélt neki, amelyek az életben várnak rá. Minden lehetőség adott lesz számára, hogy hatalmas vagyonra tegyen majd szert, a társadalom megbecsült tagja lehessen, és egy gyönyörű nőt vegyen feleségül.
Emberünk egész életében várta, hogy az ígért csodálatos dolgok valóra váljanak, de nem történt semmi és végül egyedül, és szegényen halt meg. Amikor a Mennyország kapujához ért, meglátta az angyalt, aki sok-sok évvel ezelőtt meglátogatta álmában, és felelősségre vonta:
-Te hatalmas vagyont ígértél nekem, társadalmi rangot és gyönyörű feleséget. Egész életemben vártam, de nem történt semmi.
– Én neked nem ígértem ezt – válaszolt az angyal. Én ezeknek a dolgoknak a lehetőségét ígértem neked, de te elmulasztottál élni ezekkel a lehetőségekkel.
Az ember megdöbbent.
– El sem tudom képzelni, miről beszélsz! – mondta.
– Emlékszel, egyszer volt egy ötleted, de te féltél, hogy nem sikerül, ezért nem tettél semmit? – kérdezte az angyal.
Az ember bólintott.
– Mivel te visszautasítottad a megvalósítást, az ötletet néhány év múlva egy másik embernek adták, aki nem ijedt meg a nehézségektől, és ha visszaemlékszel, akkor ez az ember az egyik leggazdagabb ember lett a környéken.
– És arra emlékszel-e – folytatta az angyal -, volt egy eset, amikor a várost óriási pusztítás érte, sok ház romba dőlt, sok ezer ember nem tudott szabadulni a romok alól. Neked lehetőséged lett volna segíteni a bajbajutottakon és a túlélőket kimenteni, de te féltél, hogy ha elmész otthonról, akkor betörnek hozzád és kirabolják a házadat, ezért nem mentél el segíteni a hívó szóra, hanem otthon maradtál.
Az ember szégyenkezve bólintott.
– Ez egy hatalmas lehetőség volt, hogy száz és száz ember életét megmentsd, a város összes életben maradt lakója tisztelt volna téged. – mondta az angyal.
– És emlékszel arra az asszonyra, arra a fekete hajú nőre, aki neked annyira tetszett? Nem hasonlított egyik nőre sem, akikkel korábban, vagy későbbi életedben találkoztál, de azt gondoltad, hogy sose menne férjhez egy olyan emberhez mint te, féltél, hogy elutasít, és elmentél mellette.
Az ember újra bólintott, de már sírt.
Igen barátom, – mondta az angyal – ő a feleséged lett volna, vele sok gyermeket neveltetek volna, vele igazán boldogságban éltél volna egész életedben…
Tanulság:
Hasonló lehetőségek mindannyiunknak adódnak az életében, de gyakran, ehhez a történetbeli emberhez hasonlóan, mi is megengedjük, hogy a félelem felülkerekedjen rajtunk, és megzavarjon bennünket, hogy éljünk a lehetőségekkel.
Nem megyünk oda másokhoz, mert félünk az elutasítástól, mi nem beszélünk az érzéseinkről, mert félünk, hogy kinevetnek bennünket, és nem bízzuk rá magunkat más emberre, mert félünk a fájdalomtól, ha elveszítjük.
De még nincs veszve semmi. Még életben vagyunk. Elkezdhetjük kihasználni az előttünk álló lehetőségeket! Elkezdhetjük létrehozni lehetőségeket saját magunk számára!
Elkezdhetünk hinni magunkban!

Sziasztok!  Mindenkinek szép napot kívánok mára is!

Lia!
Sajnálom, hogy ilyen fárasztó, nehéz volt a tegnapi napotok is. Kitartás, ha ma is kell menned!
Igen, most már az átültetések is megkezdődhetnek lassan a kertben, majd mi is szeretnénk szorgoskodni. Az eper is szép lesz majd, csak öntözzétek... Mi azt már hoztunk fel a lenti kertből korábban, mert a fiamnak a háza bizony elfoglalta az eper területét... sokat is kellett öntözni, de épp tegnap néztem, hogy szépen megeredtek.    

Én éjszaka megint sokat fent voltam. Nem ettünk későn este utoljára, és sokat se, de valamiért nem tudtam aludni... Viszont már 5 óra óta csak forgolódtam, voltam kint a fürdőszobában is... aztán úgy döntöttem, hogy majd ebéd után úgyis mindennap tartunk pihenőt a sorozat nézése alatt, akkor megpróbálok többet pihenni, ha úgy érzem, hogy szükséges...

A nagy fiam most indult el a vonathoz, irány Budapest... ma Ő is dolgozik már... Mivel tegnapra Ő is kért 1 nap szabit, eljött velünk Győrbe, ma nehezebben indult a munkába... de mondtam Neki, hogy kitartás, pénteken úgyis mindig korábban jön haza egy kicsivel...

Jelenleg kellemesen hűs a levegő, 13 fok van itt, eső nem várható, és 24 fokig emelkedhet a hőmérséklet. Az pont jó a kinti munkákhoz.

A kávénkat is megittuk már.

Hozom a későbbi kávékat is természetesen:

Szia Lia!

Ma is jó idő volt, biztos megszáradtak a ruhák! Akkor friss lesz az ágyruha. Ezt most fel is húzod?

Az igazán jó, hogy így otthonról tudod nézni a továbbképzést! Biztos sikerülni fog minden feladat, az újraélesztés is!

Ma Győrben voltunk, találkoztam a két húgommal, túl vagyunk a közös elintézni valón... Először voltunk a temetőben anyukáméknál, vittem fehér krizantémokat.. Majd Ikrénybe a Heni húgomhoz mentünk, oda is vittünk a temetőbe, és mindenhol gyújtottunk mécseseket.    

Heni húgom örült a sajtos rudaknak, bár Ő is készült. Nagyon finom babgulyást főzött ebédre, amit az ügyintézés után ettünk. Ja és sajtos kis kiflikéket is sütött. Na és még rizsfelfújtat is csinált, amit kis kockákra felvágva tálalt fel a lánya, Loretta. Ahhoz pedig meggylekvárt ettünk, amit az idén főzött Heni. Azt mondta, hogy nagyon sok volt a meggye, ezért főzött ... a másik húgom is ott volt ma velünk, régen voltunk már 3-an együtt...  ( január 3-án anyukánk temetésekor... )

Nagyon megdicsértük a meggylekvárt, adott is a húgom nekem és Erika húgomnak is 1-1 üveg meggylekvárt. A címkéket németül írta rá az üvegekre, amikor elrakta, hogy ha a spejzban keresgél a Holger, akkor el tudja olvasni... sajnos már nem tudja...

Mi 4 órakor értünk haza, azért addigra éhesek is lettünk.. Mivel Győrben alaposan megetetett délben a húgom, az útra elvitt 6 db szendvicset most faltuk be. A lángosokat ma már nem sütöm ki, majd jó lesz holnap...

Remélem, hogy ma Neked is lazább volt a délutánod a dolgozóban... Lassan már otthon is leszel?