A feketeáfonya kapilláris keringést javító hatása.
Az emberi szervezet kapilláris ereinek erősítésére Európában már régóta használják a feketeáfonya kivonatát (Vaccinum myrtillus-t).
A feketeáfonya hatóanyagai segítik megelőzni a törékeny kapilláriserek szivárgását, ami által folyadékot engednek a szövetekbe behatolni.
A feketeáfonya kivonatának elsődleges haszna a következő területeken nyilvánvaló:
- a szem és a látás egészsége,
- mikrokeringés fokozása (hajszálerek),
- megpattant hajszálerek és visszértágulás kezelése,
- kapilláris erek erősítése operáció előtt.
A vérerek törékenységét gyakran hozhatjuk összefüggésbe a magas vérnyomással, cukorbetegséggel és az érelmeszesedéssel.
A kapilláris erek törékenysége súlyos orvosi problémákhoz vezethet: aranyér, agyvérzés, szívszélhűdés vagy a cukorbetegség és a magas vérnyomás által okozott retinakárosodásból származó vakság.
Kevésbé súlyos hatások közé tartozik a hajlamosság zúzódásokra, kitágult erek, hajszálerek, gyönge éjszakai látás és a végtagok hidegsége, zsibbadása és görcse.
A feketeáfonya kivonata segíti a vérkeringést, erősíti a kapilláris ereket és növeli a vörösvértestek sejtfalának rugalmasságát.
A kivonat a feketeáfonya gyümölcsből készül, a levét és héját megfestő antocianinok így koncentrálódnak. Az antocianinok a flavonoidokhoz tartoznak, melyeket intenzíven tanulmányoztak az utóbbi években gyógyhatásuk miatt.
A feketeáfonya, mint antioxidáns
A feketeáfonyában lévő vegyületek más flavonoidokhoz hasonlóan antioxidáns tulajdonságúak, melyek a sejteket és a sejtfalat a szabad gyökök által okozott károsodások ellen védik.
A szabad gyökök igen reaktivak, melyek toxikus és nem toxikus anyagok metabolizmusa során keletkeznek a szervezetben. Az ilyen szabad gyökök a szervezetben az egészséges sejtfalra olyan hatással lehetnek, mely a membrán károsodását, funkciójának gátlását okozzák, valamint a sejt halálához vezethetnek.
Így az antioxidánsok, azaz a szabad gyökök megfogói, öregedést gátló anyagoknak számítanak, ugyanakkor daganatellenes hatásúak, hiszen a szabad gyökök károsithatják az örökítő anyagot és ezzel mutációt (elváltozást) okozhatnak a sejtben.
A feketeáfonya flavonoidjainak speciális hatásuk van a vérerekre és a vérsejtekre a sejtfal rugalmasságának növelésével.
A kapilláris erek igy jobban nyújthatók, tágíthatók, a véráram növekedhet bennük, és a vörös vérsejtek pedig könnyebben deformálódhatnak, így könnyebben vehetnek fel olyan alakzatot, mely a keskeny kapilláris ereken képes gyorsabban átáramolni.
A keringési rendszerre gyakorolt hatás
A test vérkeringése egy különleges pumpa és érrendszeren alapul. A szervezet belsejéből, a szívből, a tüdőből és az emésztőrendszerből indulva egyre szűkebb keresztmetszetű erek hálózata az, ami eljuttatja a vizet, az oxigént és a szükséges tápanyagokat a szervezetünkben lévő valamennyi sejthez.
A legkisebb vérerek, a kapilláris erek olyan kicsik, hogy a vörösvértestek is csak egyenként tudnak rajta áthatolni. A véráram mennyisége és következésképpen a táplálék- és oxigénellátás egyensúlyban kell legyen az agy és a törzs, valamint a periferiális szervek között, a végtagokat és a bőrt is beleértve.
Az erek mentén lévő simaizmok a vérerek tágulását és összehúzódását teszik lehetővé, ezzel a vérnyomást növelve vagy csökkentve.
A szelektív összehúzódásuk válasz a hidegre, ezáltal a testhővel takarékoskodik a szervezet, és több hő jut az életfontosságú szervek részére a kezek és a lábak rovására, melyek így lehűlhetnek.
A kapillárisok arra is képesek, hogy a sejtfalon át folyadékot juttassanak a szövetek sejtek közötti terébe, mely a gyulladás alapja, amivel a szervezet a sérülésekre reagál.
A kor előrehaladtával az erek és főleg a hajszálerek elvesztik rugalmasságukat, és részben elzáródhatnak kalcium és zsíranyagok lerakódása miatt.
A Ginkgo bilobához hasonlóan a feketeáfonya kivonatát a láb keringési elégtelenségeinek kezelésére használják.
Klinikai vizsgálatok igazolták a feketeáfonya hatékonyságát az alsó végtagok vénás elégtelenségére minden életkorban.
A vizsgált személyek életkora, akiken a vizsgálatok történtek, 18-tól 75 év volt.
A kísérlet dokumentálta, hogy a feketeáfonya növelte mind a rugalmasságát a hajszálereknek, mind a vörösvértestek deformálhatóságát, ezzel helyreállítva a normális véráramot.
A feketeáfonya egy másik klinikai kipróbálása azt demonstrálta, hogy a feketeáfonya kivonata a lábakban előforduló visszértágulást képes kezelni. A teszt szignifikáns javulást okozott a visszértágulási szindromákban.
A görcsök, a boka és a vádli dagadása, a zsibbadás mind a keringés elégtelenségéből fakad. Mindezekben a kísérletekben a feketeáfonyának semmilyen káros mellékhatása nem jelentkezett, még akkor sem, ha a normális adagot 50%-kal megnövelték.
A mikrocirkuláció kellemetlen megváltozása terhesség esetén igen gyakori. Visszértágulás és bevérzések jelentkezhetnek terhesség esetén a vérnyomás és a véráram változásával.
A feketeáfonya hatását vizsgálták a szokásos adagot adva 115 nőnek, akiknél a fenti panaszok a terhesség következtében alakultak ki. Mindkét feketeáfonya tanulmányban a szimptomák jelentősen javultak, a fájdalom, az égető érzés legtöbb esetben elmúlt.
Semmilyen mellékhatás nem jelentkezett a feketeáfonya fogyasztásból kifolyólag.
A feketeáfonya szívműködéssel kapcsolatos jótékony hatása
A feketeáfonya flavonoidjai a kutatások szerint a kapillárisok erősítése mellett, mely megelőzi a vérerek törékenységét (aranyér, zúzódások, szivárgás), csökkentik a kalcium lerakódását a vérerekben. Ezzel az atherosclerosist, vagyis a vérerek meszesedését gátolja.
Ismert a feketeáfonya „vérhígító hatása”, azaz meggátolja a vérlemezek összecsapódását, a vérrögképződést, ezzel a feketeáfonya tevékenyen hozzájárul a szívműködés hatékonyságához és segíti a szív- és érrendszeri rendellenességek gyógyítását.
A feketeáfonya antocianidjainak a kapilláris ereket erősítő hatása annyira elismert Európa-szerte, hogy sok klinikán feketeáfonyát adnak a betegnek operáció előtt és után is, hogy megelőzzék a bevérzéseket.
A feketeáfonya hatása a szemre
A keringési rendellenességekre a szem különösen érzékeny.
A cukorbetegség és a magas vérnyomás a retinában kóros elváltozásokat okoz, mely a látást akadályozza. 1987-ben olasz kutatók negyven szembetegségekben szenvedő betegeken végeztek klinikai kísérletet.
A feketeáfonya antocianinjai hatására mérhető javulást állapítottak meg a betegek látásában és a szem mikrokeringésében. A mért javulás mindkét területen kb. 80%-os volt.
A feketeáfonya látásra gyakorolt hatása a II. világháború óta ismert, amikor is brit pilóták feketeáfonya lekvárt fogyasztottak azért, hogy az éjszakai berepüléseknél látásuk pontosabb legyen.
Az 1960-as évek végén kutatások igazolták, hogy a feketeáfonya növeli a szemben egyes enzimek aktivitását, melyek az energiatermelést fokozzák. A feketeáfonya szintén csökkentette azt az időt, mely a szemnek a sötétséghez való alkalmazkodásához szükséges éles fény után.
A feketeáfonya a gyomorfekély ellen
A feketeáfonyának talán a legkevésbé ismert tulajdonsága a gyomorfekély elleni hatása.
Bár Európában erre is használatos, az amerikai publikációkban első sorban a vérerekre és a szemre való hatása van említve.
Jótékony hatása lehet olyan gyomorfekélyek esetében, melyeket stressz, a gyomor túlzott savassága okoz, vagy ha gyulladás gátló gyógyszerek, mint aszpirin idézi elő, illetve, ha a gyomor falának károsodását pl. az alkohol okozza.
A feketeáfonya flavonoidjai erősen növelik a gyomor nyálkatermelését, mely védőréteget képez és véd a fekélyképződéstől.
A feketeáfonya használata
A kutatásokban, klinikai kipróbálásokban a feketeáfonya kivonatát használták, melyet standardizáltak: 36% antocianidot tartalmazott. A feketeáfonya kivonatból 160 - 320 mg-ot alkalmaztak napi egyszeri vagy kétszeri bevétellel.
Biztonság
A feketeáfonya gyümölcsének nincsen ismert toxicitása.
A klinikai tanulmányok során semmilyen káros mellékhatást nem észleltek.
A kivonat tipikus napi adagja három tányérka feketeáfonya gyümölcsnek felel meg, amitől semmilyen toxikus hatás nem várható.
Mellékhatás: nem ismert
Kontraindikáció: nem ismert
Gyógyszerkölcsönhatás: nem ismert
