Szia Ancsa!
Ó de gyönyörű képet hoztál estére! 
Tudtam, hogy anyukádnál voltál. Amíg Vele vagy természetes, hogy jó a kedve, és nyugodt... mi is így vagyunk anyuval, hogy amikor odaérünk, nagyon örül, és lelkes míg Vele vagyunk... persze amikor kezdünk készülődni a hazautazáshoz, már ideges, és mindig nagyon szomorúan, majdnem sírva néz utánunk.. de sehova nem akar elmenni... csak otthon akar lenni... Aztán napközben Ő is mindig mondja, hogy elmegy a boltba, meg jó sétálni, mert akkor találkozik ismerősökkel, és jól elbeszélget...
Úgy látom, hogy ugyanaz a gond anyukáddal,mint az enyémmel... Ő sem szeret rejtvényt fejteni, és a tévét is csak este kapcsolja be... A húgom kaját is visz Neki sokszor, és néha még Ő is csinálgat valamit, de ritkán főz már... Ha kérdezem mit fog ebédelni, azt mondja, hogy majd talál valamit a fűtőben... Állítólag sült húst is dobozolt el, és más is van a fagyasztójában...
Nagyon sajnállak, hogy Neked senki nem tud besegíteni. 
Azért látom, hogy szorgoskodni is tudtál otthon. Finom lehet a friss töpörtyű! 