Ancsa!
Sokszor eszembe jutottál ma, hogy vitték-e azt a fát? 
Ma délelőtt mi nagyon belehúztunk a kinti munkákba... Én először az epert raktam rendbe a fiamnál... aztán mivel meg lett osztva 3 évvel ezelőtt a telek, ahol a határvonal van, elkezdtük a kerítésoszlopok bebetonozását a férjemmel... Körülbelül az egyharmad részével készültünk el, 3 méterenként kell beásni... szépen haladunk a kertvégétől felfelé...
Annyira belemerültem, hogy segítsek a férjemnek, hogy 11 óra után, amikor bejöttem 1-1 banánért, mert ehhez már hozzászoktunk, hogy eszünk... akkor jutott eszembe, hogy salátát kell szedni a tésztához.. Amikor elkezdtem mosni a salátát, benéztem a hűtőbe, és eszembe jutott, hogy levesünk sincs... na gyorsan felmentem a fürdőszobába lezuhanyoztam, majd felfrissülten jöttem főzni a borsólevest.. délre el is készültem vele...
Megtálaltunk a teraszon, és kimertünk 1-1 tányér levest, de annyira forró volt, hogy várni kellett egy negyed órát... mire kellemesre kihűlt.
Közben elkezdett dörögni az ég, és jött egy nyári zápor... egy öntözésnek megfelelt épp... Most már túl vagyunk az ebéden, elmosogattam... az eső is elállt, de épp most dörgött egyet újra...
Lehet pihenni. 
... Mivel a faceról másoltad a képet, az nem engedi itt megjeleníteni, ahogy látom... ez régen is így volt, de legalább 1-2 napot láthattuk, de most viszont nem tudom, hogy mit akartál megmutatni nekünk. 
