Szia Ancsa!
Csodaszép a sárga rózsa!... De erről mindig eszembe jut a szomszéd fiú, aki 18 évesen annak idején felakasztotta magát a saját padlásukra... 
A végrendeletében kérte a húgát, hogy játsszuk el majd a sírjánál a temetése után az "Azt hiszed, hogy nyílik majd a sárga rózsa" című dalt... mi mentünk fel a húgával másnap, és együtt lejátszottuk magnóról...
Nekem is mozgalmas volt a délután is.... Orvoshoz mentem, fel recepteket kellett felíratni anyósomnak, és nekem is... Aztán amikor hazajöttem nekiálltam porszívózni. Most végeztem. Az előbb néztem meg a kint száradó ruhákat, szépen süti a nap, de még hagyni kell, mert nem száradt meg mindegyik...
A kenyérrel még lesz kísérletezés, de már csak a jövő héten...
Holnap megyünk el a megrendelt koszorúkért... A krizantémokat már mi is hazahoztuk, levittem a pincébe, kibírják hétfőig... mi akkor akarjuk majd kivinni a temetőkbe. Jó nagy virágjuk van, remélem, hogy nem kezdenek addig el hullani a szirmok:
