Sziasztok!
Jó reggelt! Mindenkinek szép napot kívánok én is! 
Ancsa!
Köszi a kávét!
Este sokáig fent voltunk, reggel el is aludtunk egy picit... De már itt is fő a kávé itt is.
Azért én is tisztában vagyok vele, hogy milyen nagy türelem kell mindezt elviselni anyukád mellett... Nekünk anyósom lakott itt 2 pernyire, csak a kerten kellett átmenni hozzá... Szegény férjemet sajnáltam, mert Ő volt az áldozat, állandóan voltak itt is gondok... ismételgetések, kérdezgetések... Aztán szegény Ő is tudta, hogy vannak gondok, de nem sértődött meg, másnapra mindent elfelejtett, ha lett volna is sértődés... mert az ugye mindenhol előfordulhat... Viszont Ő is mindig otthon akart lenni... Még szilveszterkor is haza kellett kísérni az éjféli koccintás után, de akkor a sötét miatt nem kerten átmentünk, hanem az utcákon, de az sem bolt több sétálva 8-10 percnél...
Sajnálom, hogy ennyi a problémád, de ez az élet, valahogy csak elrendeződik majd....Ő is lenyugszik jobban...
Most már itt a kávénk, mi is megisszuk.
Főzés is lesz... Ma négyen szorgoskodhatunk... Akkor kezdődhet a nap...




















