Search options (Page 1632 of 2605)

A TANÍTÓ TANÍTÁSA

Egy napon Mrs. Thompson a gyerekek régi bizonyítványait nézte át, és megdöbbent Teddy előző tanítóinak bejegyzésein...

-"Teddy tehetséges gyerek, gyakran jókedvűen kacag. Öröm a közelében lenni." - írta első osztályos tanítója.
- Második osztályos tanítója ezt írta: "Teddy kitűnő tanuló, társai nagyon szeretik, de aggódik, mert édesanyja halálosan beteg.  Az élet Teddy számára valódi küzdelem lehet."
- Harmadik osztályos tanítója ezt írta: "Édesanyja halála nagy megrázkódtatás a számára. Édesapja nem nagyon törődik vele, és otthoni élete valószínűleg hamarosan nehezen elviselhető lesz számára, ha nem történik valami változás az életében."
- Negyedik osztályos tanítója ezt írta: "Teddy visszahúzódó és nem sok érdeklődést mutat az iskola iránt. Nem sok barátja van, és néha alszik az osztályban."

EZEKET OLVASVA Mrs. Thompson ráébredt a problémára és elszégyellte magát...
Még rosszabbul érezte magát, amikor a Karácsonyi ünnepén az osztályban tanítványai fényes papírban, gyönyörű szalaggal átkötött ajándékait bontogatta, köztük meglátta Teddy ajándékát a fűszeresnél kapható vastag barna papírba bugyolálva...

Mrs. Thompson gondosan nyitotta ki Teddy csomagját.

Néhány gyerek nevetni kezdett, amikor meglátta a kövekkel kirakott karkötőt, amiből néhány kő hiányzott, és mellette egy negyed végnyi parfüm volt.
DE a gyerekek nevetése abbamaradt, amikor hallották, ahogy felkiált:

"Milyen szép karkötő!", ... és látták ahogy felveszi a karkötőt, majd a csukójára cseppent a parfümből.

Teddy Stoddard egy kicsit tovább maradt az osztályban, hogy megszólíthassa:  "Mrs. Thompson, - ma olyan volt az illata, mint valamikor édesanyámé."

( Mrs. Thompson . Legalább egy órán keresztül sírt, amikor a gyerekek elmentek.)

Attól a naptól kezdve nem olvasást, írást és matematikát tanított.  Elkezdte a gyerekeket  "tanítani"

Mrs Thompson különös figyelmet szentelt Teddynek. Ahogy dolgozott vele, Teddy elméje mintha életre kelt volna. Minél több bátorítást kapott, annál gyorsabban reagált. Év végére Teddy az osztály élére került, és hazugsága ellenére, hogy minden gyereket egyformán szeret, Teddy lett legkedvesebb diákja.
Egy évvel később egy üzenetet talált Teddytől, amit az ajtó alatt csúsztatott be. Az állt benne, hogy Ő volt élete legjobb tanítója.
Hat év múlt el, amikor egy újabb üzenetet kapott Teddytől. Azt írta, hogy befejezte a középiskolát, az osztályában harmadik volt az élen,  és Mrs. Thompson még mindig a legjobb tanítója.
Négy évvel később egy újabb üzenet érkezett, amiben azt mondta, hogy bár voltak nehéz időszakok, kitartott tanulmányai mellett, és hamarosan egyetemi diplomát szerez. Biztosította Mrs Thompsont, hogy még mindig a legjobb és legkedvesebb tanára, aki valaha is volt.
Még 4 év telt el, és újra levél érkezett Tedytől. Ebben elmondta, hogy miután megszerezte diplomáját, elhatározta, hogy tovább tanul. Hozzátette, hogy még mindig a legjobb és  a legkedvesebb tanítója, aki valaha is volt.
Ez alatt a levél alatt az aláírás hosszabb volt: Dr.Theodore F. Stoddard.

A történetnek itt nincs vége!
Azon a tavaszon újabb levél érkezett....
Elmondta, hogy az édesapja már két évvel ezelőtt meghalt, és kérdezte, hogy Mrs. Thompson elfoglalná-e a vőlegény édesanyja számára fenntartott helyet.

Természetesen Mrs.Thompson elfogadta a meghívást. A régi karkötőt vette fel, amiről kövek hiányoztak, és azt a parfümöt cseppentette magára amire Teddy úgy emlékezett, hogy utolsó együtt töltött Karácsonyukkor viselte az édesanyja.

Megölelték egymást, és Dr. Stoddard, - Mrs Thompson fülébe súgta, Köszönöm, - Mrs Thompson, hogy hitt bennem. Hálása köszönöm, hogy segített nekem, megmutatta, hogy az életem érték."

Mrs Thompson könnyekkel a szemében visszasúgta, "Tedy tévedsz. Te voltál az, - aki megmutattad nekem, hogy számítok, és az életem érték.
Amikor találkoztam Veled, megtanultam, hogy hogyan érdemes tanítani."