Search options (Page 1311 of 2602)

Tanmese egy kisleányról

Valamikor hajdanán, mikor még az utcán köszönt egymásnak ismerős és ismeretlen is egyaránt, élt egy kicsiny kisleány.
Egy szántó-vető házaspár gyermekeként látta meg a napvilágot. Nem voltak játszótársai, mert környezetükben csupa gazdagok éltek, akik nem engedték a szegény gyermek közelébe csemetéjüket. A kislány távolról figyelhette csak a többiek életét. Fájdalmai elől egy képzeletvilágba menekült. Kopott ruháján a foltokat ékszernek látta. Kukoricababáját hercegnőnek nevezte. A Nap izzó hevét simogató aranyzuhatagként élvezte, és amíg más árnyékba menekült, ő azt mondta:
- Én a Nap leánya vagyok, és azért süt ilyen forrón rám, mert rettentő nagy szeretettel akar átölelni engem Napanyukám.
Lassan-lassan megtanulta, hogy mindent a maga javára fordítson, mindenből hasznot kovácsoljon. Ha langyos nyári zápor hullott, szappannal a kezében, kiszaladt házuk udvarára és kacagva mosakodott, miközben vidám hangon kiabálta be édesanyjának:
- Nézd, Anyu! Nekem is van zuhanyozós fürdőszobám.
A szomszédok közül sokan bolondnak tartották őt, nem értették, miért tud mindennek örülni. Azt mondták róla: ennek a gyereknek visszájára fordította Isten az eszét.

Teltek az évek. A kislány felnőtté vált. A falu bírója kihirdette, hogy vásárt rendeznek. Mindenki hozza el egy batyuban azt, amiből úgy érzi, olyan sok van neki, hogy másnak is szívesen adna át belőle. Megjelentek a gazdag szomszédok felnőtt gyerekei is. Batyujuk betegségtől, válópertől, könnyektől, és elégedetlenségtől duzzadt. A mi leánykánk csomagjában kacagás, boldogság, elégedettség volt található. Megkérdezték tőle:
- Téged elkerültek a bajok, hogy nem tudtál hozni belőlük?

- Nem. Csupán azokból nem tartok számon mást, mint a betegség után a gyógyulást. A vitákból a békülést. Vagy ha elveszítettem valamit, megőriztem afeletti örömömet, hogy pótolhattam veszteségemet. Az én batyumban is ugyanazok találhatók, melyek a tiétekben, csak - tudjátok, én mindent a visszájára fordítva használok.

Aki szereti a krimiket, azoknak ajánlom ezt a 4 részes krimi-sorozatot: A címe: A horoszkóp gyilkosságok.
Ma ebéd után megnéztük a 3. részt, de még mindig nem tudjuk, hogy ki a gyilkos...

VIDEÓ: A horoszkóp gyilkosságok. / 1.rész.

Szia Lia!

Nem kell felezned a kávét, hiszen csak hárman isztok, én ma már nem iszok többet. Egy a Tiéd, egy Ilonáé, és egyet vett el Klári, ami az Övé is volt.
Hú de finom ebéd lesz nálatok! Hogy állsz a fánkkal, Már talán sülnek is?
Én kimentem egy kicsit a kertbe levegőzni, a fiam is kint dolgozgatott délelőtt...

Most pedig megyek leszűröm a húslevest, aztán lehet is ebédelni. A milánói is elkészült, magamnak pedig kefirben sülve készítettem csirkemellet, amihez  köles is készült.

Már megtálaltam... Mindenkinek jó étvágyat kívánok a finom ebédekhez!

Szia Klári!

Akkor most hasonló az idő sokfelé... A napot ma még nem láttuk, de lehet, hogy nem is fogjuk?

Te azán ma is jó korán kidolgoztad magadat, de tudjuk, hogy a muszáj nagy úr, az állatok nem várnak.. a tyúk pedig nem szenved már tovább a lábával, ügyesen elkaptad, mint mindig... Finom ebéd készül mára is nálatok!
Egészségedre a reggelit, és a kávét is utána! 

Mi is túl vagyunk már a reggelin, a húslevest feltettem főni. Készül a szósz a milánóihoz... csak egy picit bekukkantottam még... Aztán megyek is vissza a konyhába...
Majd jövök pihenni...

"Hülye azért nem vagyok" üzletben:
- Helló. Mikrohullámú sütőtök van?
- Öööö, Béla, gyeremá' izééé', valami hülye mikrohullámú sütőtököt keres...

Szakácsok egymást között:
- Te szereted a munkádat?
- Igen, szeretek borral főzni. Néha még az ételbe is teszek...
- Aki mer, annál van a kanál...