Ancsa!
Anyukám, is nagyon ragaszkodik a kutyájához... Igen, Ő is azt mondja, hogy okos, érző állat.... Igaz, hogy nagyon sokan félnek Tőle, köztük én is... és ezt a kutya meg is érzi, mert engem gyakran megugat... de az biztos, hogy igaz barátja anyunak.... Egyszer az egyik szomszédja megemlítette neki, hogy még közelíteni sem hagy senkit anyuhoz ez a kutya, és bizony mindenkit távolt tart a háztól.. igazi házőrző... Sokan még a járdán sem mernek elmenni anyu háza előtt, úgy ront a kapura, ha valaki közelít...
Annyira követi anyut, amint nyílik az ajtó, ő máris ott van, a lába körül, volt már, hogy majdnem elesett miatta... de ha leül kint a padra, akkor is ott van mellette, és a fejét a lábára hajtja...
Mivel anyu egyedül él már, a fiaim is mondják, hogy igenis szükség van arra kutyára... Na és a fiúk is játszanak vele, ha ott vannak, mert megismeri őket...
Tulajdonképen én is egyet értek ezzel, de nem tehetek róla, félek a kutyáktól... annak idején nekünk is volt 2 kutyánk is egyszerre... évek kellettek, mire a nagyobbiktól egyedül ki mertem lépni a házból... Betti farkaskutya volt, és pimasz, kihasználta, hogy félek tőle, de Roki, aki keverék volt, okosabb volt, vagy megértőbb, őt én is megszerettem... de soha nem fogtam meg egyiket sem...