Search options (Page 2534 of 2636)

Az értékesítő, a pénzügyes és az ügyvezető ebédelni megy, amikor út közben találnak egy régi lámpást. Megdörzsölik, erre kijön belőle egy szellem.
Azt mondja a szellem: "Mindegyikőtöknek teljesítem egy kívánságát!" "Először én! Először én!" – Mondja a pénzügyes. "A Bahamákon szeretnék lenni, a jachtomat vezetni és gondtalanul élni." Puff, a pénzügyes eltűnik. "Most én! Most én!" – mondja az értékesítő. "Hawaii-on szeretnék lenn, henyélni a parton a személyi masszőrömmel, soha ne fogyjon el a koktél, és legyek mindig boldog." Puff, ő is eltűnik. "Oké, most te jössz" – mondja a szellem az ügyvezetőnek. Az ügyvezető azt mondja: "Ezek ketten legyenek ebéd után az irodában."
A történet tanulsága: Mindig hagyd, hogy először a főnök beszéljen...

Én is minden nap megállapítom, hogy most már nem kell semmit sem venni... De még ma is vettünk például tejfölt is, mert kevésnek találtam ami itthon van... aztán még karácsony másnapjára kaszinótojás is van betervezve... annak is mindig nagy sikere van nálunk...

Csak nem akarnak mindig enni  a cicák... Az ajtókat nem tudod becsukni a lakásban? ... Mert akkor nyugtod lehetne  a konyhában?   

Sziasztok újra!

Most jöttünk haza a szomszédból, ugyanis ma ebédre voltunk hivatalosak, A Teri anyukája ma 93 éves. Még Párizsból itt volt az egyik lányuk, Stephani is, ő 38 éves.  Aranyosak voltak, de magyarul csak a Marika, Teri tud, és Thierry keveset még, de az unoka semmit sem sajnos... így csak fordítani kellett a beszélgetést... Igazán jól éreztük magunkat, finom volt az ebéd és  a torta is, de most már itt a szieszta ideje...
Ma még nekünk is volt dolgunk délelőtt a városban, virágért is ma mentünk el, amit vittünk ajándékba, és vettünk még egy nagy karajt, amin rajta volt a szűzpecsenye is... Külön már nem tudtak adni szűzpecsenyét, pedig szeretjük megtölteni kolbásszal, ezért vettük meg a karajt... De örültem neki, mert szép, friss hús volt.
Ma már én sem kezdek bele semmibe sem, holnap úgysem kell főzni, mert van bőven töltött paprika... Tegnap sokat főztem, meg is feledkeztem arról, hogy ma nem itthon ebédelünk.. de én ezt az ételt imádom, és napokig meg is lehet enni, hiszen a hűtőben van...

Ilona!
Igazán hangulatos helyen van ez a kunyhó, amit ma hoztál képen, ott valóban jó lehet  a levegő, és pihenni is lehetne... Jó sok mindent sütöttél már, és főzöl is.. Te sem sokat pihensz...

Ancsa!
Milyen klassz mézes házikókat hoztál! ... Én nem készítek már, mert megenni sajnáltuk akkor is, amikor csináltam, aztán egy ideig tartogattam... végül meg kidobtam...
Jó nagy pulykamellet vettél Te is!.. Mi elfeleztük, mert túl nagynak találtuk, amit vettünk, majd jó lesz máskor a másik adag... Meg úgyis szűzpecsenye is lesz karajból...
Akkor nyugodtan ehetsz, ha a cicák is jók voltak. 

Klári!

Látom, hogy alaposan kifárasztott a mai nap!... A játszásban is el lehet fáradni.... Jó sokat mesélhetett a kis Kitti! 
Most már én is elköszönök. További kellemes estét, jó pihenést!

Nyugodalmas jó éjszakát kívánok Mindenkinek! 

Ancsa!

Na ez tényleg jó, hogy többet mozog már a Poci! ... Hiszen úgyis féltél attól, hogy mi lesz ha jobban elhízik, igaz! 
Az mindenképpen jó lesz, ha majd itthon lehetsz napokig is, megtanítod addig a kicsit a helyes viselkedésre.
Ugye, ugye azért Ufi szinte utánozhatatlan! ... Őt sosem hallottam megszidni, vagy megdorgálni... De még sokat javulhat a helyzet a kicsivel is...
Gratulálok a vásár sikeréhez, amihez Te ugyancsak hozzájárultál!    ... Gondolom, hogy nagyon hálásak is ezért...
Erről a fejér cicusról nekem is egyből eszembe jutott Ufi!... de szerintem jobb is, hogy nem őt vitted haza, mert állandóan hasonlítgattad volna...