Ancsa!
Én ma gyorsan elkészültem az ebéddel. Aztán fent kiporszívóztam a hálószobát... de a rámolást elnapolom... mert kedvünk szottyant egy kisebb bevásárlásra is... Kedvet kaptam Tőled!
... Tulajdonképpen elromlott a lázmérő is, és úgyis akartunk venni egy újat... átugortunk Érdre... Kaptunk is, persze még mást is vettünk... mert ugye holnap már péntek, és szombaton együtt lesz a család... jobb is volt ma megejteni a bevásárlást! 
Itt is nagy a szél, de sapkára még nincsen szükség... annyira nincsen hideg... A szülők bizony már, ha ennyire megöregedtek, nem tudnak úgy gondolkodni, mint régen, és bizony sokat is felejtenek... Igenis oda kell figyelni rájuk!... Jó, ha Te kezeled a fizetéskor is a pénzt, mert észre sem vennék, ha becsapnák őket, vagy azt sem ha csak tévedésből rosszul kapnának vissza...
Tehát Atti is kedveli az állatokat, biztos nagyon szívesen ajándékozza majd meg azt a kutyust, amelyikről említést tett... Na és gondolom, mennyire örült, annak, hogy sütöttél ismét hurkát és kolbászt, és küldtél az anyukájának... A megfegyelmezése viszont jogos! .... 
Ja de aranyos hóembereket találtál nekünk! 
Kicsi pihenőt tartottam, aztán nekem is lassan el kellene kezdeni a sütést...

















