Magyarország

 

 

Kattints rá a képre!

 

Dobogókő

Hévíz

Keszthely

Lillafüred

Székesfehérvár

Zalakaros

   

Kis-Balaton

Visegrádi Fellegvár

   

 

         

 

 

 

Hévíz

 

     

 

 

A Hévízi Gyógytó a világ legnagyobb vulkanikus eredetű, tőzegiszapos, biológiailag is aktív, természetes termáltava.

A gyógyító erejű, 4,4 hektár nagyságú, 38 méter forrásmélységű tavat ásványi anyagokban gazdag források táplálják, amelyek bőséges vízhozamának - 410 l/másodperc - köszönhetően a víz háromnaponta teljesen kicserélődik. A tó vízhőmérséklete - amelyet geotermikus energia melegít - télen nem csökken 22 Celsius fok alá, nyáron eléri a 35-38 Celsius fokot.

A gyógyvíz és gyógyiszap legfontosabb hatóanyaga a kén. Minden reumás mozgásszervi betegségben a porc kéntartalma csökken, ezért a kénes gyógyvíz természetes gyógyszer az ízületi betegségekben.

A kezelések nem csak pillanatnyi javulást eredményeznek, hanem hónapokra megakadályozzák a fájdalmak kiújulását és így a tavaszi kúra fájdalommentes karácsonnyal ajándékozza meg a reumával küszködőket.

A kúra gyógyászati javallatai a mozgásszervi megbetegedések széles sprektumát ölelik fel: előnyösen alkalmazható reumatikus mozgásszervi megbetegedések, csontritkulás, degeneratív (kopásos) gerinc-/ízületi megbetegedések, Bechterew-kór, gyulladásos ízületi betegségek idült szakaszában, sérülések és mozgásszervi műtétek utókezelésére, továbbá lágyrész-reuma, másodlagos ízületi betegségek, krónikus, perifériás, az idegrendszerhez kapcsolódó, mechanikai okokra visszavezethető panaszok, ízületi operációk elő- és utókezelése, porckorong műtéteket követő, krónikus, nőgyógyászati betegségek kezelésére.

 

 

Kattints rá a képekre, ha nagyobb méretben szeretnéd látni!

 

  

 

A Hévízi Gyógyfürdőt 2 főbejáraton közelíthetjük meg. Az egyikhez egy gyönyörű szép sétányon keresztül érhetünk hatalmas árnyas fák alatt. A másik bejárat pedig az Ady Endre utca felől érhető el.

 

              

 

           

 

Van egy 3. bejárat is a város központ felől, ami a Park utcai buszpályaudvar felől közelíthető meg:

 

     

 

 

Az első tutajokra épített fürdőházat 1772-ben Festetics György, a keszthelyi Georgikon alapítója építtette.

A tó mélysége 1,5 méter és 38 méter között változik. A vize gáznemű anyagokban gazdag: kénhidrogént, szénsavat, metánt és rádium gázokat tartalmaz. A hévízi gyógyiszap rádiumos hatása elősegíti az anyagcserét, élénkíti a mirigyműködést, megnyugtatja az idegrendszert. A tó legszebb növénye a tündérrózsa, Hévíz szimbóluma lett, és bekerült a város címerébe. Az indiai és egyiptomi színes tündérrózsákat 1898-ban honosították meg  a tóban. A Hévízi tó állandó lakója a kis vöcsök, amely az országban egyedül itt telel át. Igénybe vehetjük a jótékony iszappakolást is.

 

 

           

           

           

           

           

     

 

 

 A tó egy részén fedett fürdő lett kialakítva, így a leghidegebb téli hónapokban is alkalmas a fürdőzésre. A fedett fürdő területén a pihenni vágyók meleg étkeztetéséről is gondoskodnak. 1986 márciusában a hévízi fedett tófürdő központi faépülete kigyulladt és nagy része leégett. Több mint két évre volt szükség a teljes felújításra.

 

 

           

  

 

 

A mai település Hévízszentandrás és Egregy községek egyesítéséből jött létre 1946-ban. Hévíz 1992-ben kapta meg a városi címet. A város fejlődését a turizmusra alapozza. Budapest után Hévízen a második legtöbb az eltöltött vendégéjszakák száma. Évente több százezer turista keresi fel.

Jelképe a héttornyú katolikus templom  (kék  templom), mely a Városházával szemben található. Az 1990-es évek minden eddiginél nagyobb fejlődést hozott a településnek. A város 1993 évben alapította első középiskoláját, a Bibó István Gimnáziumot. Az évtized második felében több templom épült Hévízen. 1999 szeptemberében felavatták az új sportcentrumot és a modern, tágas városházát.

 

           

           

           

 

 

 

           

  

           

 

 

 

 

Vissza az utazásokhoz!

 

Lap teteje

 

 

 



 

Enveco Free Stat

eXTReMe Tracker