Plitvicei-tavak

 

 

Kattints rá a képekre, ha nagyobb méretben szeretnéd látni!

 

 

A Plitvicei-tavak Nemzeti Park a legnagyobb területű (294,8 km2) Horvátország 8 nemzeti parkja közül. 1979-ben a Plitvicei-tavak Nemzeti Park felkerült az UNESCO természeti világörökségének listájára. Mi 2008 áprilisában látogattuk meg.

A parkot több bejáraton át közelíthetjük meg. Attól függően, hogy melyik bejáraton át lépünk be a parkba, először hajóval vagy busszal indulunk kirándulni, s a séta végén másik közlekedési eszköz visz vissza bennünket a kijárathoz. A belépőjegyet gondosan meg kell őrizni, hiszen ezzel szállhatunk fel az autóbuszra, illetve a hajóra. Ott jártunkkor, 95 kuna volt a belépő ára. Mi a 2. pontnál léptünk a parkba, busszal mentünk a 4. csomópontra, onnét a tó túlsó oldalán gyalog sétáltunk le a hajóállomáshoz:

 

 

           

 

A Nemzeti Park területéből a tavak felülete 2 km2.  A tizenhat tó észak - déli irányban, füzérszerűen húzódik a Kapela - hegységben. 190 - 200 vízesés köti össze őket. A számuk változó, a vízbőségtől függően vannak időszakos vízesések is:

A hegyvidék domborzatának köszönhetően minden tó más-más magasságban helyezkedik el. A tórendszer legfelsőbbike 600 m magasságban terül el, s a medréből kilépő víz 7,2 km távolságot megtéve, számtalan zuhatagon végigvezető izgalmas kalandozás után érkezik meg az alsóbb 150 m-es magasságban fekvő utolsó tóba. Mivel a tavak egymással kapcsolatban vannak - átfolyik egyikből a másikba a víz -, számtalan vízesés alakult ki a tavak között:

 

           

           

           

           

  

 

A legnagyobb tó a Kozjak, ezen hajóval tudunk átkelni. A három kilométer hosszú erdős partok által határolt tó az alsó és felső tavakat köti össze. Sokan a legszebb tónak tartják a Galovac-tavat lépcsős vízeséseivel:

 

        

        

 

A nemzeti park legnagyobb vízesése 70 méter magasból zúdul alá. Ezt lentről is, és jó pár lépcső megtétele után egy csodás kilátópontról, a magasból is megtekinthettük. A mészkő kialakulásának folyamata különösen kihangsúlyozott a Plitvicei-tavak vízeséseinél. A mészkőképződés állandó folyamat. A mészkő ily növekedésével jön létre a számos csodálatos vízesés is. Idővel a víz változtatja folyamát, szárazon hagyva néhány mészkövületet, de serkenti a mészkő növekedését más helyeken. Ez a jelenség azt az érzést kelti, hogy a Plitvicei-tavak sosem ugyanolyanok.

 

           

           

           

           

 

Első kutatóinak egyike, Ivo Pevalek 1937-ben a következőket mondta: "Víz, tavak, vízesések és erdők máshol is vannak, de a Plitvicei-tavakból csak egy létezik!"

 

 

 

Vissza az utazásokhoz!

 

Lap teteje

 

 

 



 

Enveco Free Stat

eXTReMe Tracker