Erdély

 

 

Travelminit.hu - Erdély szállás

 

Nagyvárad

Bánffyhunyad Békás-szoros Gyilkos tó Tordai hasadék
Marosvásárhely Parajd Zetelaka Hargita Csíksomlyó
Brassó Törcsvár Farkaslaka Kolozsvár Székelykapuk
Szováta Szent Anna tó Székelyudvarhely Kalotaszeg Erdély ma

 

 

 

Nagyvárad

 

 

Körös-parti város helyén már a XI. században megjelentek az első, településre utaló nyomok. A történelem viharaiban sokat szenvedett Nagyváradnak a régmúltból csak vára maradt meg, ami Bethlen Gábor építőmunkájának eredménye. Nagyváradtól elválaszthatatlan a csodatevő Szent László király kultusza. A monda szerint Szent László a Körös mentén vadászott, amikor egy angyal jelent meg előtte. A nagy király - Szűz Mária tiszteletére - monostort emeltetett az angyaljárás helyén, és lévén, hogy a területen vár is volt, elnevezte Váradnak. Ő alapította a váradi püspökséget, a somogyvári és szentjobbi apátságokat, és ő vetette meg alapjait a később nagy jelentőségű gyulafehérvári püspökségnek, a bihari püspökséget pedig kanonokaival együtt Váradra telepítette. Régi feljegyzések szerint a középkori Váradnak - éppen Szent László áldásos tevékenységét követően - Budánál is több temploma volt. Az elkövetkező századokban e püspökség számos híres tudóst, történészt, írót adott a magyarságnak, általánosan elismert iskolája lett a tudományok magas fokú művelésének

 

 

Kattints rá a képekre, ha nagyobb méretben szeretnéd látni!

 

 

           

           

        

 

 

 

Bánffyhunyad - Huedin

 

 

Kalotaszeg egyetlen városa, és ezzel egyben a régió központja is. Fontos vásáros hely, itt cseréli termékeit  az egész környék lakossága. A város valamikor a Bánffyak "birodalma" volt. Kiemelkedő idegenforgalmi látványossága az egész főteret uraló református templom.

 

          

           

 

 

A templom hajójának egy része a XIII. századból való, amit 1872-ben meghosszabbítottak. Mennyezeti festett kazettáit Umling Lőrinc készítette.  A reneszánsz díszítésű kőszószék Kidei Sipos Dávid műve, a csillár Id. Kudor Ferenc faragóművész és fiai, István és Ferenc munkája, mely 1978-ban készült.

 

     

 

 

 

Békás-szoros - Cheile Bicazului - Bicaz-Engpass

 

 

A Gyilkos-tavat elhagyva érünk be a Békás-patak völgyébe, a Békás-szorosba, ami a Keleti-Kárpátok legszebb és leghosszabb szurdokvölgye (5km). A tényleges szorosnak három fő része van: a Pokol kapuja, a Pokol tornáca és a Pokol torka. A szoros a 200-300 méter magas sziklafalaival Európa egyik természeti ritkasága, és a hegymászók paradicsoma. Csaknem valamennyi szikla függőleges oldalával fordul a Békás-patak medre felé, ezáltal alkotva magas falakat. A környező hegycsúcsok átlag 1300 m magasak: Kis-Cohárd - 1352 m, Csíki bükk - 1267 m. A szoros legzordabb része a "Pokol tornáca". Az Oltárkő (1154 m) a Békás-szoros legszembetűnőbb sziklatornya. Jól elkülönül környezetétől és az egész szurdokvölgy fölött uralkodik. Csúcsára a Békás-szoros legszebb sziklamászó útjai vezetnek. Először a brassói alpinisták jutottak fel rá 1934-ben, ma három alpinista-útvonal vezet a csúcsra

 

 

           

           

           

           

           

           

        

 

"Ti csak náylon turisták vagytok" -  mondta a kifogyhatatlan humorú zetelakai idegenvezetőnk, Deák Feri bácsi.

 

 

 

 

Gyilkos tó

 

(Orbán Balázs: A Székelyföld leírása. II. 1869. 111)

 

 

Gyilkostó (Lacu Roşu) Románia egyik legszebb klimatikus üdülője. Gyilkostó település, a hegyvidéki üdülőtelep a Békás-patak völgyében, a 12C műút mentén hosszan elnyúlva terül el, Gyergyószentmiklós tartozéktelepülése. Gyergyószentmiklós és Gyilkostó távolsága 29 km, Békás város (Bicaz) 33, Karácsonkő (Piatra Neamţ) 59 km-re fekszik. Az üdülőtelep kiépülése 1926-tól vált erőteljesebbé. A tó körül több villa épült. Lakossága 1992-ben 102 fő volt, melyből 81 román és 21 magyar. A hegyvidéki üdülőtelep nevezetessége a Gyilkos-tó, Románia egyik legszebb tava, Székelyföld egyik legismertebb és leglátogatottabb természeti ritkasága, torlasztava. A tó egyedisége a víz alá került fenyőerdő maradványa. Jelentőségét növeli, hogy közelben látható a másik természeti ritkaság és nevezetesség, a Békás-szoros.

 

 

           

           

           

           

           

           

           

 

 

 

Tordai hasadék

 

 

Erdély egyik leglátványosabb, és a legtöbbek által látogatott kirándulóhelye a Peterdi-gerinc és a Kövesbérc-Szindi mészkőgerinc között alakult ki. A természettudományos magyarázat szerint a hasadék egy víz által kivájt mészkőbarlang tetejének beomlása következtében jött létre.A mintegy három kilométer hosszúságú szurdokvölgy alján, a 200 méteres magasságot meghaladó sziklafalak között folyik végig az Aranyosba ömlő Hesdát-patak. A hasadékhoz számos Szent László legenda kapcsolódik, a király lova patkójának a helye még ma is látszik az egyik kősziklán, a Patkós-kövön.A hasadékban 32 feltárt barlang van, melyek közül a legnagyobb a 75 méter hosszú, 19 méter széles és 11 méter magas Porlik-barlang, ahol cseppkövek is találhatók. Híresek még a II. Rákóczi Ferencet támogató betyárról elnevezett Kis- és Nagybalika-barlangok is. A barlangok többségének megközelítése azonban kifejezetten nehéz és veszélyes.

 

 

           

           

           

           

           

           

           

           

 

 

 

Marosvásárhely

 

 

Az Erdélyi-medence közepén, a Maros két oldalán, 309-488 méter tengerszint feletti magasságban fekszik. Az ásatások azt igazolják, hogy a város területe és környéke már az újkőkor óta lakott. Marosvásárhely elsősorban mezőgazdaságával biztosított jelentős helyet magának, de a céhek, kézművesek és a kereskedők jelenléte fellendítette a gazdasági életet, amihez 1482-ben Mátyás királytól kapott szabadalom is hozzájárult. Jelentős esemény volt a város történelmében, az 1571-ben a várbeli nagytemplomban, János Zsigmond fejedelem jelenlétében megtartott országgyűlés, amelyen megerősítették a vallásszabadságot. A marosvásárhelyi Ortodox Székesegyház vagy Úr Dicsőítése Templom az egykori Zenélő kút helyén áll, 1925-1934 között épült, de a belsejét csak 1986-ban fejezték be. A templom tervezésekor, a cél az volt, hogy a belvárosban álljon, habár itt hely nem volt. Ezért a templom belseje kicsi, de magassága meghaladja a belváros más templomainak (Keresztelő Szent János Plébánia, Barátok Temploma) magasságát.

 

 

           

             

 

Kúlturpalota

 

A Victoriei-Győzelem tér 1. szám alatt található épület 1911-1913 között készült. Tetejét a pécsi Zsolnay gyár színes cserepeivel fedték be. Az épület homlokzatát a Körösfői-Kriesch Aladár terve alapján készített nagy mozaik (a Hódolat...), valamint Kallós Ede kődomborművei (Dósa Elek, Teleki Sámuel, Bolyai Farkas, Bolyai János, Mentovich Ferenc, Pech Vilmos) és négy bronzdomborműve (Szent Erzsébet legendája, a Két Bolyai, Aranka György, Erkel:Bánk bán) ékesíti.

A tükörterem a Kultúrpalota gyöngyszeme, ahol a terem két végét lezáró velencei tükör növeli a térhatást. Az ablakfestményeket Thoroczkai-Wigand Ede tervezte melyek a következők: Hajdanában régös régen, A nagyúr kapuja, Sátoros palota, Réka asszony kertiháza, Csaba bölcsője, Réka asszony kopjafája, a kis képek közül pedig Réka asszony deszkás ablaka és a Perosztó szék. Nagy Sándor a székely népballadák alapján készítette a Júlia szépleány, Kádár Kata, Budai Ilona és Szép Salamon Sári című ablakfestményeket.

 

 

     

           

           

 

 

 

Parajd - sóbánya

 

 

A bányában a só kitermelése jelenleg gépesített formában történik. A kitermelt só helyén hatalmas csarnokok alakultak ki, melyek közül az egyiket megnyitották a látogatók és a gyógyulni vágyók számára. A bánya levegője száraz és tiszta, mivel a só magába szívja a nedvességet, és megöli a kórokozókat, a hőmérséklete pedig egyenletes, ezáltal kiváló kezelési lehetőséget biztosít a légúti megbetegedésben szenvedők számára. A padlót alkotó só olyan, mintha márványból volna, a mennyezeten levő rétegek pedig jól szemléltetik a sórétegek gyűrődéseit a felette levő rétegek nyomása alatt. A sóbarlangban található egy kis templom - melynek oltára is sóból készült -, ahol felváltva tartanak misét és istentiszteletet a különböző felekezeteket képviselő papok, de rendeznek itt hangversenyeket is.

 

 

     

 

 

 

Zetelaka

 

 

Zetelaka Székelyföld szívében található nagyközség. A Hargita lábainál elterülő települést a Székelyvarság fennsíkján eredő folyó-pár egyike, a Nagyküküllő szeli át. Zetelaka összterülete megközelítőleg húszezer hektár, ennek több mint fele erdő. A túlnyomó többségben magyar nemzetiségűek lakta községet hat falu alkotja: a községközpont több mint 4 és fél ezer lakossal, a tölgyerdőkkel szegélyezett Zeteváralja, a fenyőerdők borította hegyláncok között, elhelyezkedő Ivó és Sikaszó, valamint az 1000 méter tengerszint feletti fennsíkon található Deság és Küküllőmező. A község összlakossága 5976 fő.

 

 

           

                      

           

 

 

Zeteváralja fölött a Nagyküküllőn duzzasztógát épült, itt nagy területű édesvízi tó található

 

 

        

 

 

 

Hargita

Hargita Tolvajos-tető

Három nagy kereszt jelzi a múló időt. A honfoglalás korát, a milléniumot és a katolikusok győzelmét az erőszakos protestanizmus terjeszkedése felett.

Valaha egy szép emlékkő állt itt, melyen az állt belevésve: "Megállj utas, vértől ázott e föld".

1567-ben János Zsigmond erőszakos hittérítése ellen is itt ütközött meg a fejedelem serege a csíkiakkal. A csíkiak seregét egy gyergyóalfalusi István nevezetű pap vezette. E győztes csata alkalmával fogadták meg a csíkiak, hogy ezentúl rendszeresen megünneplik a győzelmet a Csíksomlyói Pünkösdi Búcsú napján.

 

 

           

 

 

 

Csíksomlyó

 

 

A Csíkszereda keleti részét képező település a Kis-Somlyó-hegy kúpja alatt fekszik. Századokon át a székely művelődés, szellemi élet, a katolikus hitélet fellegvára volt. A "Somlyó" név tulajdonképpen a Ferenc-rendi szerzetes templom, valamint Csobotfalva és Vádotfalva együttes egyházi neve volt, ez vált idővel az összeépült falvak közigazgtási nevévé. Bár temploma és kolostora jóval régebbi keletű, létezésük 1442-től bizonyított, amikor Hunyadi János adományaiból - a csíki székelységnek a marosszentimrei csatában tanúsított vitézségét honorálva - a régi templom helyére új, gótikus stílusú kőtemplom építését kezdték. 1444-ben IV. Jenő pápa az újjáépítendő, de még el nem készült templom javára adakozóknak búcsút engedélyezett. A későbbi búcsújárás kezdete a templomban található csodatevő szobornak köszönhető. Mária adott erőt és bátorságot a hitüket védő gyergyói és csíki székelyeknek, hogy 1567 pünkösd szombatján diadalt arathassanak a protestáns hitet erőltető János Zsigmond seregei felett. Napjainkban a csíksomlyói pünkösdi búcsú egyre inkább az összmagyarság ünnepe, vallási hovatartozásra való tekintet nélkül.

 

        

     

 

 

 

Brassó - Braşov - Kronstadt

 

 

A város a Barcaság délkeleti szögletében, a Cenk-hegy lábánál fekszik. Évszázadokon keresztül gazdag kereskedőváros volt, ma Bukarest után az ország második legnagyobb városa. Brassó nevét először 1252-ben említi IV. Béla egyik adománylevele. A latin Corona név, ahonnan a város német neve, Kronstadt ered, 1355-ben fordult elő először. Egy legenda szerint a legelső városháza építésekor a földben, fagyökerek között egy koronát találtak. Innen származik az elnevezés, és ezért van, hogy a város címerében egy korona és egy fagyökér található. Brassó az erdélyi szászok legnagyobb és legjelentősebb városa volt. Igazi fejlődése 1385-ben kezdődött, mikor a török-tatár betörések elől a lakosságot a Köszörű-patak magas hegyekkel körülvett völgyébe költöztették. Ebben az időben kezdődött a védelmi célokat szolgáló várfal és a Fekete templom építése is. A reformáció utáni időktől folyamatosan Brassó volt az erdélyi szellemiség egyik fontos bástyája, német, magyar, román iskolái és kulturális intézményei is voltak. Napjainkban a városnak 323 ezer lakosa van, melyből 10% magyar anyanyelvű. A szászok száma sajnos már nem éri el az ezret sem.

 

 

          

           

           

          

 

 

A 89 méter hosszú Fekete-templom, mely Délkelet-Európa egyik legnagyobb gótikus temploma, az erdélyi szászok összetartozásának és szorgalmának jelképe volt évszázadokig. Brassó, szász nevén Corona várost II. András uralkodása idején az 1211-ben Barcaságba telepedett német lovagrend alapította. A templom építését 1383-ban kezdték el, s miután a majdnem kész építményt a törökök 1421-ben lerombolták, végül 1477-ben szentelték föl, Szűz Mária védnöksége alá helyezve azt. Az akkor elkészült déli torony magassága 69 méter, az egykori hat harangból mára viszont csak három maradt meg, melyből a legnagyobbik a maga 6,3 tonnájával ma Románia legnagyobb harangja. Hangzása csodaszép, de csak nagy ünnepekkor, különleges alkalmakkor kondítják meg.

 

           

 

 

 

Törcsvár

 

 

Erdély egyik legépebb vára, falai teljes épségben állnak. Törcsvár (Drakula – Vlad Tepes – váraként tartja számon Románia).

Brassótól DNy-ra, az egykori történelmi magyar határtól alig 30 km-re, Törcsvár (Bran) település mellett, a Törcsvári szoros előtt álló, közel 100 m magas hegyen épült a nagyjából trapéz alaprajzú, É – D-i irányú belsőtornyos vár. A vár a Déli-Kárpátok egyik legfontosabb szorosát védelmezte. 1211 és 1215 között a német lovagok építették, melyet kiűzésük után a király, II. András leromboltatott. Nagy Lajos király 1377-ben építtette Törcsvárat a havasalföldi román vajdák betörései ellen. A 18. század végén már csak egy porkoláb és 12 városi darabont tartózkodott benne. IV. Károly király 1916-ban a várat feleségének, Zita királynénak ajándékozta. 1918-ban, miután Romániához csatolták, Mária román királynő birtoka lett, aki romantikus kiegészítésekkel restauráltatta.

/Forrás wikipedia/

 

 

           

        

  

 

 

 

Farkaslaka  - Tamási Áron sírhelye

 

 

A település neve eredhet a régi pogány időkből a farkas totemállat nevéből, viszont a hagyomány szerint a közeli erdőkben sok farkas lakott, amelyek néha a faluba is bemerészkedtek, és az őrizetlenül hagyott lovakat megtámadták. Így a farkas lakta névből eredhet a Farkaslaka név. A hagyomány szerint, amit korabeli leletek bizonyítanak, a falu eredetileg a 2 km-re keletre levő magaslati dombokon feküdt, és Péterfalva volt a neve. Talán rossz megközelíthetősége és a völgyben futó Nyikó patak gazdasági előnyei miatt hagyták el lakói, amikor a mai Farkaslaka területére telepedtek. Székely eredetű lakói a magyar népesség történelmi területein elterjedt nyelvújítás utáni magyar nyelvet használják anyanyelvként, de több helyi szó és kifejezés tarkítja nyelvüket. A székely-sziget adta körülmények miatt is a lakosság töredéke tud csupán a hivatalos állami nyelven, románul, elfogadhatóan írni, olvasni és beszélni. Hagyományos foglalkozás a szénégetés, amit a falu lakói közül még ma is többen űznek.

Látnivalók:

Római katolikus temploma 1842 és 1848 között épült klasszicista stílusban Nepomuki Szent János tiszteletére.

Tamási Áron (1897-1966) székely író szülőfaluja, sírja két cserfa között a templom mögött áll, síremléke egy kvarcitkődombormű, Szervátiusz Jenő és Tibor alkotása. Szülőháza emlékmúzeum.

 

 

     

 

 

 

Kolozsvár

 

 

A város már az ókorban is lakott település volt, helyén egykor római erődítmény állt, Napoca néven. A XIII. században, később elmagyarosodott német telepesek érkeztek a környékre, akiket V. István, magyar király hívott ide, hogy a tatárdúlást követően kiürült várost újra benépesítse. A város a középkorban Erdély kulturális központja lett. Az Erdélyi Fejedelemség idején kapta a "Kincses Kolozsvár" elnevezést, melyet gazdagságának és kulturális szerepének köszönhetett. 1550-ben Heltai Gáspár vezetésével itt indult el a magyar nyelvű könyvnyomtatás, és a városban kezdte meg működését az első magyar kőszínház is 1821-ben. Az 1500-as években Kolozsvár a magyar reformáció központja volt, először a kálvinizmus terjedt el, majd a lakosság áttért az unitárius hitre. A várost régóta Erdély fővárosának tekintik, bár hivatalosan sohasem volt az. Intézményei, gazdagsága, egy időben a politikai élet ide összpontosító cselekvései mégis azzá tették. Ezt a címet az is indokolja, hogy Kolozsvár hosszú ideig Erdély legnépesebb városa volt.

 

 

           

              

        

                 

  

 

 

Mátyás király szülőháza

 

Mátyás király szülőháza, Kolozsvár legrégebbi emeletes háza.A ház az 1440-es években Méhfi Jakab jómódú szőlősgazda tulajdonában állt, rendszerint nála szállt meg Szilágyi Erzsébet.

1443. február 23-án (szülőházi emléktáblájának felirata szerint március 27-én) született Hunyadi Mátyás király. 1467. szeptember 28-án Mátyás király minden adó alól felmentette a házat. Ez egy olyan kiváltság volt, ami rendkívül értékessé tette az épületet, és biztosította aránylag változatlan fennmaradását.

 

     

 

 

 

Székelykapuk

 

 

Két részből áll, kis- és nagykapu. Ha az utcaajtót és a nagy kaput közös szemöldökgerenda fogja össze és az a szénásszekerekhez mért magasságúvá emelkedik és közös tetővel látják el; ezt nevezzük nagykapunak, más szóval székelykapunak, pontosabban fedeles nagykapunak. A kiskapu általában ugyanolyan magasságúra emelik, így annak mérete nem változik, teteje viszont jó alkalmat nyújt a díszítésre. "A kiskapu általában fél öl széles, egy öl magas; a nagykapu két öl széles, két öl magas. Ha ez az arány megbomlik, a kapu magas, vagy nyomott formájú lesz." írja egy 16. századi krónikás.

A székelykapukat régebben csak faragták, de a 18. század óta a díszeket gyakran festik is; a felkúszó indák színe sötétvörös, az indán ülő hármas levelek kékek, néha zöldek fehér pettyekkel tarkítottak; a rozmaringok mindig zöldek. A színezéshez csak piros, fehér, zöld és kék színeket használnak, a kapukon a sárga vagy a lila szín sohasem fordul elő.

 

 

           

           

        

 

 

 

Szováta

 

 

A  Sóvidék legnagyobb települése, híres fürdő- és üdülőhely. A Kis-Küküllő felső vidékén fekszik, területe két részből áll: Szováta városból és Szováta-fürdőből. A fürdőtelep az itt található, sótömzsökön létrejött sós vizű (heliotermikus) tavak körül alakult ki. A tavak sótartalma a fenéken a legnagyobb, a felszínhez közeledve fokozatosan csökken. Felszínüket -csapadék utánpótlásból- édesvíz fedi, mely segítségül szolgál a víz felmelegedéséhez. Az 1-2 méter mélyre behatoló napsugarak a nagyobb sűrűségű, édesvízzel nem keveredő réteget felmelegítik, amely elraktározza a kapott energiát. Az ily módon felmelegedő sóstavakat nevezik heliotermikus tavaknak.

 

 

           

        

 

 

 

Szent Anna tó -kápolna

 

 

A Szent Anna-tó Délkelet-Európa egyetlen épségben megmaradt vulkáni krátertava. Csökkent ásványisó-tartalma miatt élővilága szegényes. A környék bányásznépe Szent Annát tisztelte, mint a vidék védőszentjét. Évszázadok óta hagyományos búcsújáróhely, első írásos említése 1349-ből való. Kőkápolnát 1764-ben állítottak, mely azóta többször át lett építve.

 

  

        

        

 

 

 

Székelyudvarhely

 

 

A Nagy-Küküllő felső szakasza mentén, egy dombokkal körülvett medencében fekszik a "legmagyarabbnak" tartott erdélyi város. Bejáratának bal oldalát a betlenfalvi rész uralja, a Szarka-kővel (886 m). A város főterén található az 1781-ben épült, klasszicista-barokk stílusú református templom, mellette Orbán Balázs egészalakos szobra áll. A tér északi oldalán láthatjuk az egykori Vármegyeháza épületét, melyet 1896-ban készítettek. Napjainkban a Városháza működik benne.

 

 

           

           

 

 

 

Kalotaszeg

 

 

Nevét a honfoglaló magyarok itt letelepedett Kalota nemzetségéről kapta. A mai tájegység Kolozsvártól nyugatra fekszik, de tőle északra és keletre is vannak falvak, amelyek néphagyományaik alapján rokonságot mutatnak Kalotaszeggel. A hajdani Kalota-vidékre utaló helynév volt még a 16. században is Nagyvárad mellett Kis-Kalota és a Sebes-Körös bihari völgyében Közép-Kalota.

Kalotaszeg nevet, Kalathazeg néven egy 1433-as oklevél említette először, a Heltai Gáspár krónikájában. Kalotaszeg falainak a neve azonban már a 12. században előfordul az oklevelekben, illetve a birtokosztozkodó levelekben és egyéb okmányokban. Kapus 1130 és 1140-ben, Szentlászló 1196 és 1285-ben, Jákótelke 1214-ben, Gyerőmonostor 1241-ben, Gyalu 1246-ban, Bikal 1249-ben, Méra 1269 és 1299-ben, Körösfő 1276-ban. Fenes 1285-ben, Szentkirály  Zentelke 1288-ban, Szucság 1290-ben, Bábony 1291 és 1296-ban, Lóna 1298-ban, Bogártelke 1299-ben, Léta 1322-ben, Valkó 1330-ban, Hunyad pedig 1332 és 1337-ben, illetve ettől kezdődően szerepelt a történeti forrásokban. A mai Kalotaszeg mar csak utolsó keleti maradványa annak a Kalota nevű nagy területnek, amely a középkorban a Berettyó folyótól a Sebes-Körös forrásvidékéig tartott és sokáig Bihar megyéhez is tarozott.

 

 

     

           

             

 

 

 

 

 

Szövegforrás: www.erdelyiturizmus.hu

                    Wkipédia

 

http://www.erdely.ma/

 

 

 

Vissza az utazásokhoz!


Lap teteje

 



 

Enveco Free Stat

eXTReMe Tracker